Genf, Annecy és Lyon

Wanderlust - Avagy mehetnékem van

Átálltunk a téli időszámításra, egyre korábban sötétedik. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem ettől mehetnékem lett. Utaznék meleg és hűvös helyre is, mindegy, csak szép legyen. Számomra már az is izgalmas, hogy úticélok között válogatok, még akkor is, ha az esetek többségében az álom, hiába tartozik hozzá terv, álom marad (egyelőre!). Ha meg véletlen meg is valósul a dolog - hát, annál jobb!
Íme kicsi glóbuszunk egy kis csücske, amiért most szívesen venném a fáradságot, hogy bepakoljak (mert hát pakolni…, na, azt nem szeretek):

A Genf- Annecy- Lyon háromszög.

Svájc sosem vonzott. Főleg fiatalabb koromban, de tényleg. A sulim például minden évben szervezett oda kirándulást, és bár jó tanuló meg “jó gyerek” voltam, mindig távolságtartással viseltettem az ilyen közösségi dolgok iránt. Meg különben is: hegyek, bocik és hideg tavak. Inkább tengerpartot kérek!

Pörgessünk előre 10 évet - hát persze, hogy ott kötöttem ki, Svájcban, azon belül Genfben, másfél évre. Adel - a férjem, aki akkor még a vőlegényem volt - kapott ott munkát egy banknál (ez rettentő jól hangzik, de csupán francia ösztöndíja volt). Így szépen lassan megismertem és megszerettem a várost. A swiss life-nak azóta - ami azt illeti, jó ideje - vége, de az utóbbi hetekben gyakran kapom magam azon, hogy visszavágyom.

Digitális nomád a Rhône partján

Hogy miért? Talán a múltkori regényírós poszt miatt (ott próbálkoztam meg vele), talán a raclette- és fondue-szezon miatt (ezt magyarázni sem kell, svájci sajtok, nyamm-nyamm!) - nem tudom.

Egy biztos, szeretnék sétálni a rue du Rhône-on és a párhuzamos rue du Marchén; rettentő hétköznapi, de szeretnék betérni a Coop-ba és a Manorba vásárolni (biztos hegyekben állnak már a csokik így novemberben, nem mintha máskor nem).

Különleges város ez: a világ központja sok szempontból, de a csillogó luxusboltokkal, hotelekkel teli utcáktól tíz perc sétára a természetben találod magad, oly annyira, hogy nyáron simán grillezhetsz a folyóparton (árulnak is eldobható grill szetteket a boltokban), vagy úszhatsz a kristálytiszta vízben (ha bírod a hideget - a tinik a hídról ugrálnak be, nem hittünk a szemünknek). Néhányan pedig fogják a laptopjukat és kiviszik a munkát a természetbe.

Télen a helyiek pedig gyakran síléccel a hátukon közlekednek, hiszen kb fél óra tömegközlekedéssel a sípályákon lehetnek - teljesen átlagos munka utáni program, igaz?

Ami pedig alföldi lányként minden egyes nap lenyűgözött: azok a hegyek bizony valódiak. Nem, az ott nem felhő, és nem csak képzeled, Nóri, az ott tényleg egy hegy. (Ti is beleképzeltek mindenféle hasonlót a felhőkbe?) Még a Mont Blanc-t is látni, a városközpontból. Turizmus szakon a tanárok megmondták nekünk, hogy az emberek odavannak a nagy reliefenergiáért. Én azért sem voltam (valahogy úgy, ahogy Petőfi). Genfig. :)

 

Ha egy kellemes hosszú hétvégére vágysz és szívesen elmennél te is ide - íme az én Genfem, címszavakban:

Alaphangulat:
Értelmiségi, gazdag, nyugodt

Kedvenceim, véletlenszerű sorrendben:

• Hatalmas Bethlen-szobor a gyönyörű Parc des Bastionsban, a többi reformátor mellett. 
• Tavasszal sok magnóliafa. 
• Évszakok! Volt rendes nyár is és tél is. Ez nyugatabbra nem biztos hogy így van.
• Carouge - cuki tizennyolcadik századi kisváros elbűvölő házacskákkal közvetlen Genf szomszédságában
• A Lac Léman - vagyis a Genfi-tó hajókkal, ladikokkal, ludakkal, kacsákkal, hattyúkkal.
• A tó esti látképe, ahogyan a parti hotelek fényei félkörívben tükröződnek a vízben.
• A Jet d’Eau, vagyis a 125 éves, 140 méteres szökőkút. Ez is annyira klisének tűnik elsőre, pedig hiányzik a látképből, ha valamiért kikapcsolják. Bónusz: oda lehet sétálni hozzá (azért csak óvatosan, könnyen vizes lehetsz!)
• A smaragdzöld Rhône folyó - ide távozik a tó vize. Még futni is eljártam a partjára, ami amúgy nem jellemző rám. 
• Vasárnapi piac a Plainpalaisnál.
• Manu Gelato.
• A vicces tény, hogy Christian Louboutin macskaköves kicsi tér mellett nyitott boltot. Egyensúlyozhatsz, ha meg akarod nézni a kirakatot (már magassarkúban).
• A Jonction - vagyis ahol a Rhône és az Arve összefolyik. A felette lévő hídról hihetetlen a látvány.
• Az előbbi hídon átsétálva az apró Bâtie állatkert nyuszikkal, kecskékkel, pávákkal. 
• A leghangulatosabb pedig: az óváros. Az egyik kedvenc vasárnapi sétaútvonalunk az volt, hogy otthonról (a Quai du Rhône városrészből) bementünk a központba, majd onnan fel az óvárosba, majd az óváros teraszától, ami a parkra (és egyenesen a naplementébe) néz - miután megváltottuk a világot a padokon ülve -, lebattyogtunk a parkba, majd haza. 

Már ha nem esett vasárnap, mert ott valamiért a Sunday inkább Rainday volt, szinte menetrendszerűen. Illetve, ha már a vasárnapoknál tartunk, a következő nem hiányzik: nem volt saját mosógépünk, be sem fért volna a huszonvalahány négyzetméterre. De nem csak nekünk, a ház többi lakójának sem! Ehelyett az egész háznak (8 lakó) volt az alagsorban egy nagy mosógépe és egy old school, épített bádog, négy köbméteres szárítógépe, heti beosztással. Ez számunkra azt jelentette, hogy vasárnap délután öt órától moshattunk, úgy éjfélig. A fehéret, a feketét, a színeset és a törölközőket/ágyneműket. Máskor nem.

Brasserie des Halles de l'Ile, Genf

Annecy és Lyon

Lac d'Annecy, innen

 

Ha Genf környékén jártok, érdemes még ellátogatni Annecyba is. Ez busszal körülbelül másfél órára van Genf központjától, és nagyon romantikus városka!

Annecy, Pont des Amours, eredeti innen

Kétszer mentünk át oda, egyszer ősszel, egyszer télen, ezért sem lep meg, hogy a novemberi időjárás eszembe juttatja ezt a kis gyöngyszemet is. A tó, vagyis a Lac d'Annecy partja csodaszép, a Thiou folyó torkolatánál pedig megnézhetitek az összetéveszthetetlen Palais de l'Ile-t, ami régen börtönként funkcionált. A folyó partján visszafelé sétálva szintén kellemesen lehet andalogni (na jó, télen azért öltözzetek melegen!). Az óváros kacskaringós kisutcái, régi épületei és kis üzletei, delikát-boltjai nagyon hangulatosak.

Annecy, eredeti kép innen

Ha már vásárlás: a genfiek egyébként a Soldes (leárazás januárban és júliusban) első szerdáján és hétvégéjén ezt a várost rohamozzák meg, hiszen nincs messze és az árak sokkal de sokkal jobbak mint Svájcban. A boltok egymást érik a rue du Pâquier és a rue Sommelier között. Az otthon is elérhető nemzetközi márkák mellett francia butikok is megtalálhatók mint a Sandro, The Kooples, Maje, Tara Jarmon, Gerald Darel, a gyerekeknek a Jacadi vagy a Catimini, lakberendezési boltok közül pedig a Maisons du Monde vagy - ami bennem mély nyomot hagyott valamiért - a Matiere et Couleur nevű bolt (Google Mapsen belül is szét lehet nézni). Egy szó mint száz, számtalan vásárlási lehetőség akad, de persze nézelődni is bőven elegendő.

Annecy, eredeti kép innen

Ha pedig valaki a téli sportok szerelmese - én nem vagyok egy nagy szakértő, de azt tudom, hogy az Annecy környéki hegyek nem túl felkapottak síelés szempontjából, pedig állítólag jók. A síelésen kívül lehet hótalpazni de még sí-bungee-jumpingolni is.

Annecy, régi börtönépület a szigeten, eredeti kép innen

Jelenlegi vágyálom-háromszögem utolsó darabja pedig Lyon. Itt csupán egyszer jártam, ráadásul családi eseményen, így még nem volt lehetőségem különösebben felfedezni a várost, de szimpatikus.

Lyon, eredeti kép innen

Ami miatt mindenképp vissza kell látogatnom egyszer (kétszer, háromszor): az a híres lyoni konyha; Vieux-Lyon, vagyis Európa egyik legnagyobb reneszánsz városrésze, és a Parc Tete d’Or. Ez utóbbi parkot megnéztünk már, de csak a szépséges rózsakertig jutottunk. Pedig állítólag olyasféle állatkert is van itt, ahol félig-meddig szabadon élnek az állatok. Egyszer majd megnézzük.

Lyon, eredeti kép innen

Ha kedvetek lett meglátogatni a három város egyikét (vagy mindet!), könnyű dolgotok van, hiszen Genfbe és Lyonba is rendszeresen járnak fapados légitársaságok Budapestről. Annecy pedig a kettő között van. :) Jó utat!

 Parc de la Tete d'Or ősszel, Lyon, eredeti kép innen